A kapcsolatok rövid története

A diplomáciai kapcsolatokat 1927-ben vettük fel, melyek 1942 és 1961 között szüneteltek. A képviseleteket 1974. május 11-én emeltük nagyköveti szintre. Brazíliavárosban magyar nagykövetség működik. São Paulóban 1988 és 2009 között főkonzulátusként, 2011 decembere és 2015 januárja között a nagykövetség külgazdasági és konzuli irodájaként működött hivatalos külképviselet, amelyet 2015. január 30-án újra főkonzulátusi szintre emeltünk.

A kontinentális méretű országban üzleti, politikai jelenlétünk szükségessége és a magyarság jobb szolgálata egyaránt indokolta a széleskörű tiszteletbeli konzuli hálózat  (Rio de Janeiro, Belo Horizonte, Fortaleza, Salvador, Curitiba, Porto Alegre, Florianópolis) létrehozását.

A Brazíliában élő, magukat magyaroknak vagy magyar származásúaknak vallók száma egyes becslések szerint 80-100 ezer fő, mások ennél nagyságrendekkel kisebb számról beszélnek. A brazíliai magyarság több nagy hullámban érkezett második hazájába. Az első magyar emigránsok a XIX. század második felében jelentek meg Brazíliában azzal az ígérettel, hogy ott földet kapnak. Leszármazottaik Jaraguá do Sulban (a Santa Catarina tagállamban, São Paulótól délre kb. 600 km-re fekvő kisvárosban) élnek és ma is - büszkén - magyaroknak vallják magukat, jóllehet eredetileg magyarországi svábok voltak. A második hullám az első világháború következményeként, főként az elcsatolt területekről, ezen belül is elsősorban Erdélyből érkezett. A harmincas évek elejétől a világgazdasági válság idején ugyancsak jelentős számú magyar vándorolt ki Brazíliába. A második világháború előtt és alatt kényszerült emigrálni a Brazíliában élő magyar zsidóság többsége. Az 1945 után érkező hullám politikai okokból hagyta el Magyarországot, sokan közülük az államosítás miatt, ezért jó néhányan tartoztak a vagyonosabb réteghez. 1956 után további 3-4 ezer magyar bevándorló érkezett az országba.

A brazíliai magyarság döntő többsége São Paulóban és környékén, kb. 8-10 %-a Rio de Janeiróban és környékén lakik, a többi az ország legkülönbözőbb részein elszórtan él. Nova Friburgóban (RJ) Magyar Ház működik. Az egyesületek, kulturális és vallási csoportosulások szintén São Paulóban koncentrálódnak. Az idők folyamán magyarjaink 42 különböző szervezetbe tömörültek, amelyekből jó néhány a mai napig aktívan működik.

Kulturális kapcsolatok

Az 1992-ben aláírt magyar-brazil kulturális egyezmény 1996. január 12-én lépett hatályba.

Az ELTÉ-n 1981 óta folyik a brazíliai portugál nyelv oktatása. 2015 májusában - húsz év után - ismét magyar nyelv és kultúra kurzus indult a Sao Pauló-i Egyetemen (USP). A rendkívül sikeres és népszerű kurzus a Pécsi Tudományegyetem közreműködésével, a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) támogatásával működik. A képzéshez kötődő, Magyarok Brazíliában Konfereciát 2016 augusztusában Áder János köztársasági elnök nyitotta meg. Ugyancsak 2016 augusztusában alakult meg az USP-n a Brazíliai Magyar Professzorok Baráti Köre.

A brazil kormány által finanszírozott Tudomány határok nélkül program keretében 2013 és 2016 között mintegy 2300 brazil diák tanult egyéves ösztöndíjjal Magyarországon. A magyar kormány 2017-től évi 250 Stipendium Hungaricum ösztöndíjat ajánl fel brazil diákok részére. A két program pozitív mellékhatásaként erősödnek a közvetlen egyetemközi kapcsolatok is.

A brazil TV Cultura komolyzenei tehetségkutató versenyének (Prelúdio) fődíját, egy Stipendium Hungaricum ösztöndíjat a Liszt Ferenc Zeneakadémiára, 2014 óta Magyarország ajánlja fel.

A középiskolai diákok egyre növekvő létszámban vesznek rész diákcsere-programokban (a Rotary, illetve az AFS Hungary szervezésében). Az Erasmus Mundus program keretében évi 4-8 brazil diák érkezik Magyarországra. A Balassi Intézet évente több magyar származású ösztöndíjast fogad Brazíliából.

Könyvkiadási együttműködésünk brazil művek kiadására szorítkozik (Benyhe János volt nagykövetünk fordította például Jorge Amado műveinek többségét magyarra), bár ellenpéldák is akadnak, így a "Pál utcai fiúk" kötelező iskolai olvasmány Rio de Janeiro államban.

A brazil kulturális életben több magyar szerzett maradandó érdemeket, így például a már említett ifjúsági regényt portugálra lefordító Rónay Pál, Hamza Ákos filmrendező, festő- és szobrászművész, Thomaz Farkas fotóművész vagy az indián nyelvek és civilizációk kutatója, Boglár Lajos professzor.

São Paulóban működik a magyar bencés rendi szerzetesek által alapított Szent Gellért Apátság, melynek könyvtárában és levéltárában jelentős magyar vonatkozású archívum található.

1992 augusztusában a São Pauló-i Városi Törvényhozás törvénybe iktatta és a város hivatalos naptárába is felvette október 23-át, mint "Magyarország napját", amelyet minden évben megünnepelnek. Porto Alegre önkormányzata 1995-ben tett hasonló gesztust. 1996-ban São Paulo város Törvényhozása jóvoltából a Vila Mariana nevű kerületben lévő egyik tér a "Magyar Nép Tere" elnevezést kapta, amelyen a magyar kolónia millecentenáriumi domborművet állított fel. 2015-ben Sao Paulo állam kormányzója a város egyik, napi kétmilliós utasforgalmat bonyolító vasúti felüljárójának “A Magyar Közösség hídja” nevet adta.

2012 februárjában a São Pauló-i Rosas de Ouro szambaiskola a magyar származású, Brazília szerte igen népszerű Roberto Justus énekest, műsorvezetőt, médiaszemélyiséget állította karneváli programja középpontjába - magyaros motívumokkal tisztelegve az ünnepelt szülőhazája előtt - mely az országos televíziós közvetítés következtében kitűnő propagandája volt Magyarországnak. A karneváli felvonuláson részt vettek a helyi magyar néptánccsoportok tagjai is.

Fontosabb kulturális egyezmények

- A két ország közötti műszaki tudományos együttműködés alapjául a Magyar Népköztársaság kormánya és a Brazil Szövetségi Köztársaság kormánya közötti műszaki-tudományos együttműködési megállapodás szolgál. Aláírás: 1986. június 20-án, hatályba lépett: 1992. január 2-án.

- 1987. november 17-én írták alá a Magyar Népköztársaság kormánya és a Brazil Szövetségi Köztársaság kormánya között megkötött műszaki-tudományos együttműködési megállapodást kiegészítő egyezményt, amely szintén 1992. január 2-án lépett életbe.

- Kulturális együttműködési megállapodás (1992)

- Szándéknyilatkozat a brazil CAPES (Felsőfokú Továbbképzési Koordinációs Testület) és a Magyar Rektori Konferencia közötti együttműködésről a “Tudomány határok nélkül” brazil ösztöndíjas programban (2012).

- Szándéknyilatkozat a brazil CNPq (Szövetségi Tudományos és Technológiai Fejlesztési Tanács) és a Magyar Rektori Konferencia közötti együttműködésről a “Tudomány határok nélkül” brazil ösztöndíjas programban (2012).